Anyám szekrénye. KÁVÉ. DARA. TARHONYA

Anyám szekrénye. KÁVÉ, DARA, TARHONYA Anyám szekrénye már jóval születésem előtt a család konyhájában állt. Gimnazista koromban, az ötvenes évek közepén a konyha volt a dolgozószobám, ott lehettem magamban. A tágas konyhaasztalon sok könyv, füzet, rajzlap elfért, itt írtam leckét, rajzoltam, olvastam, tanultam. Ha felnéztem, a szekrényt láttam, finom formáját, arányait, a csíkozott üveget, a kékes derengésű üvegkosarat (anyám egyik nászajándéka volt), és a szekrény tetején sorakozó porcelán fűszertartó sort. Ebből mára csak a KÁVÉ, DARA, TARHONYA maradt meg. Tanulás közben pihenésül egy játékot találtam ki. Feltűnt, hogy a szekrény középső fachja és az üvegkosár olyan, mint egy futballkapu, benne a kapussal; a porcelán tartályok sorában pedig a kapujuk előtt felsorakozó védőket képzeltem el. Fogtam egy pingponglabdát, a falhoz dobtam, ahonnan az visszapattant, magasan a kapu elé – mint egy szögletrúgás, vagy beadás a szélről, amelyre középen a csatár vár. Az ívelődő labdát a homlokom közepével igyekeztem a kapuba juttatni. Akár a pályán, itt is több lehetőség volt. Mehetett mellé vagy fölé, ilyenkor tompán csörömpölt a csíkozott üveg. Eltalálhattam a kapu fakeretét, éles csattanás: kapufa. És védhetett az üveg-kapus: vagy csilingelve kiütötte a labdát, vagy az ölében landolt a labda, ide-oda pattogva – ezek voltak a legszebb hangok. Végül létezett a tiszta, védhetetlen fejes. Ekkor a labda nagy durranással vágódott a szekrény hátsó furnér falára. Ebben az időben már igazolt, „profi” ifjúsági játékos voltam, egyik célom volt, hogy válogatott focista legyek. Különösen jól fejeltem, talán a gyakorlás miatt is. Egy súlyosabb betegség miatt labdarúgó karrierem ekkoriban befejeződött, ezek után már csak a szobrászat maradt. A fejelőjátékot hatvan éven át nem játszottam, emlékem is alig maradt róla. Csak amikor tavaly elhatároztam, hogy kiállítom Anyám szekrényét, tért vissza hirtelen és teljes erővel a régi hangemlék. Hirtelen emlékeztem minden egykori hangra. Kiderült, hogy a hátsó rekeszekben minden el van raktározva. 2015 augusztusában Hegymagason fogtam egy pingponglabdát, és 76 évesen, megtépázva, szemüveggel újra megpróbáltam. Néhány perc alatt rengeteg „gólt” fejeltem (noha alig láttam a labdát). És a kapus is jól teljesített, akárcsak hatvan évvel korábban. Négy napon át gyakoroltam, és végül elkészítettem ezt a hangfelvételt, amely számomra olyan modern, „ütős” zene ma is, mint az ötvenes években volt. “My Mother’s Wardrobe.” COFFEE, GRIST, EGG BARLEY My mother’s wardrobe had been a part of the family kitchen long before I was born. During the 50s, as a student I used the kitchen for my studies: I could be alone, the kitchen table providing enough space for all my books, notebooks, and drawing papers, allowing me to draw, read, learn. Whenever I looked up, I saw the wardrobe: its delicate shape and dimensions, the striped window, the bluish glass basket my mother received as a wedding gift, and the porcelain spice bottles on the top of it. Only a few survived: COFFEE, GRIST and EGG BARLEY. When studying there, I came up with a game. I realized that the middle section with the glass basket in it looks like a goal and its keeper, while the porcelain glasses reminded me of the defenders lining up in front of their goal. I threw a table tennis ball at the wall, letting it return way over the goal—like a corner kick, or a long cross from the side, aimed towards the striker. I tried to score with my forehead. As in the pitch, there were numerous possible outcomes: would I miss the goal, the glass clinked. Would I hit the post, the goal’s wooden frame banged with a sharp thump. Sometimes the glass goalkeeper caught the ball either with his hand or his lap, jingling, as the ball bounced away—these were such beautiful sounds! And there was the perfect heading, impossible to catch, followed by a noisy bump as the ball knocked into the plywood back of the wardrobe. By this time I already was a “professional” junior player, determined to become one of the National Eleven. I was particularly good at heading, maybe because of the practicing. A serious illness however ended my career as a football player: I was left with sculpting. I hadn’t played the heading game for sixty years—I nearly forgot about it completely. When I decided to exhibit “My Mother’s Wardrobe,” suddenly (and loudly) all the sound impressions came back to me. I remembered every noise at once. As it turned out everything was still there, in the inner compartments of the wardrobe. This was in my Hegymagas house—76 years old, I grabbed a table tennis ball and gave it a try. Although I could hardly make the ball out, in a few minutes I already scored tons of times! The goalkeeper was just as successful as it used to be sixty years ago, too. I had been practicing for four days, before I finished this sound recording: to me, it still is a musical piece as modern and “banging,” as it seemed in the 50s.

Other artworks in this exhibition

Monokróm relief, szürke [Monochrome relief, Grey]

Monokróm relief, barna [Monochrome relief, Barna]

Monokróm relief, vörös [Monochrome relief, Red]

Arcimboldo Vitruviusnál [Arcimboldo Visiting Vitruvius]

Ikon, üvegfestmény I. [Icon, stained glass l]

Kalapos önarckép [Self-portrait with Hat]

Dupla relief, szürke-fekete [Double Relief, grey-black]

116*90 cm-es relief II. [Relief 2,116*90 cm]

Hímzett ABC [Embroidered Alphabet] textilkép [textile picture]

Ikon, üvegfestmény II. [Icon, stained glass 2]

116*90 cm-es relief I. [Relief 1,116*90 cm]

Az alkimista asztala [The Alchemist’s Table]

Vagy-Vagy. Extatikus cégér II. [Either-Or. Ecstatic Sign-board 2.]

CAMERA OBSCURA, szeizmogram [CAMERA OBSCURA, Seismogram]

Bontott ablak. Kettős ablakszárny |Wrecked Window. Double Casement]

Kicsiny Balázs önarcképe [Self portrait of Balázs Kicsiny]

Berlini relief II. (Honisch) [Berlin Relief 2 (Honisch)]

Schwitters Berlinben [Schwitters in Berlin]

Pianinó, gipsz kotta és terítő, bronz kereszt, üveg Dávid-csillag [Pianino, plaster sheet music and tablecloth, bronze cross, glass Star of David]

Palmyrai férfiportré [Portrait of a Man, Palmyra]

Vízipólós férfiportré Bourbon-liliommal [Portrait of a Water Polo Player with Bourbon]

Perugiai elhagyott templom [Abandoned Church in Perugia]

Giotto fácskája [Giotto’s Sapling], Assisi

Titkos ülésrend az Utolsó Vacsora résztvevőinek [Secret Seating Plan for the Participants of the Last Supper]

Hommage á Kassák I. [Hommage á Kassák I.]

Hommage á Kassák II. [Hommage á Kassák II.]

Üres ház, Dél-Franciaország [Empty House, Southern France]

Katedrális, Dél-Franciaország [Cathedral, Southern France]

Furcsa ház, Dél-Franciaország [Strange House, Southern France]

Bourbon-liliomos fej [Bourbon-lily Head]

A pápa ablaka, Vatikán, Róma [The Pope’s Window, Vatican, Rome]

Constantinus lábfeje [Foot of Constantine the Great] l. Róma [Rome], Capitolium

Constantinus lábfeje [Foot of Constantine the Great] 2. Róma [Rome], Capitolium

„Anyám szekrénye” [“My mother’s wardrobe”]

Hommage á Moholy-Nagy László I. [Hommage á László Moholy-Nagy I.]

Hommage á Moholy-Nagy László II. [Hommage á László Moholy-Nagy II]

Szent Márk tér, Velence [St. Mark’s Square, Venice]

Huszonhat cukortégla-hasáb [Twentysix Prisms of Sugar Bricks] Részlet az óbudai Társaskör Galériában 2014-ben megvalósult „Holtig” című installációból [Detail from the “Dead Branches” installation at óbudai Társaskör Gallery]

Vattafiú portrébüszt [Portrait Bust of a Cotton Wool Boy]

Gyűrt drapéria-relief [Creased Drapery-relief]

Padlásszoba [Mansard Room] l. Paris, Rue Cardinet 132.

Padlásszoba [Mansard Room] 2. Paris, Rue Cardinet 132.

Előfüggöny Liza Wiathruck színházához [Front Curtain for the Theatre of Liza Wiathruck]

Letakart szobor az Uffiziban [Covered Statue in Uffizi], Firenze

Valóság tükörképe a valóságon [The Reflection of Reality on Reality]

Dr. Freud (A Szignatúrák-sorozatból) [Dr. Freud (From the series Signatures)]

Biboldó mosakszik [Biboldó is Washing Himself]

Perspektíva és szinkronitás [Linear Perspective and Synohronicity]

15 kép a Liza Wiathruck – HOLOS GRAPHOS című képregényből [15 pictures from the Liza Wiathruck—HOLOS GRAPHOS photonovel]

Női fej (Impression d’une concierge) Házmesternő [Woman’s Head (Impression d’une concierge)]

A Stróbl-Jovánovics műterem ablaka [The Window of the Stróbl-Jovánovics Atelier]

A Jovánovics osztály az Epreskertben [The Jovánovics-class in die Garden of die University]

Római férfiportré (Kopasz férfi) [Roman Portrait of a Man (Bald Man)]

Fafej. Kalapkészítő mintafej [Wooden-head. Heatmaker’s model head]

Adolf Luthertől kapott lencseobjekt [Lens-object Received from Adolf Luther]

Kékpizsamás önarckép [Self-portrait in Blue Pyjamas]

Monokróm relief, világoszöld [Monochrome relief, Light Green]

Monokróm relief, zöld [Monochrome relief, Green]

A szobrász asztala – A szobrász széke [The Sculptor’s Table – The Sculptor’s Chair]

Jovánovics György – EGY ÖNÉLETRAJZ – Kiállítás információk

Az első Camera Obscura [The first Camera Obscura]

Színes tabló, 2x2M [Colour Tableau, 2x2M]

Dürer Monogram. Installáció. Átjáró a Dürer kiállításra [Dürer Monogram. Installation. Passage to the Dürer Exhibition]

Műterem kartonmakettje [Cardboard Scale Model of the Studio]